'”Hátramaradó vagyonom egészét a következőképpen kell kezelni: a végrendeleti végrehajtóim által biztos értékpapírokba fektetett tőke egésze képez egy alapot, amelynek kamatait évente azok között osszák ki díjakként, akik a megelőző évben a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek. A jelzett kamatokat öt egyenlő részre kell felosztani, amelyeket azután a következőképpen kell megosztani: egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a fizika területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a kémia területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette az élettan, illetve az orvostudomány területén; egy részt annak a személynek, aki az irodalom területéhez a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá; egy részt pedig annak a személynek, aki a legtöbbet, illetve a legjobbat tette a nemzetek közötti barátság ügyéért, az állandó hadseregek megszüntetéséért, illetve csökkentéséért, a békekongresszusok megrendezéséért és elősegítéséért.”
Ez az idézet Nobel Alfréd végrendeletéből való és az aktualitását két magyar tudós idei Nobel –díj elismerése adja, egy az orvostudomány és egy a fizika területéről.
Szívből és büszkeséggel gratulálunk a díjazottaknak.
Jelen kis írásban a fizikai Nobel-dí körül járnak a gondolataim. Milyen felfedezéseket, találmányokat tartott a Svéd Akadémiai Bizottság elismerésre méltónak? Einstein relativitás elmélete, vagy Röntgen, az első Nobel-díjas fizikus kitüntetése nyilvánvaló. Ahogy haladunk az időben és fejlődik a tudomány nem is értjük, hogy mi az, amiért kapták (persze nem vagyunk sem fizikusok, sem tudósok), mint a kvantumelmélet, az atommag kutatás, kozmológiai képünk fizikai megalapozása, éghajlatkutatás,vagy az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszer. Krausz Ferenc 2023-ban ez utóbbiért kapta az elismerést.
Sorolhatnám oldalakon keresztül, de inkább azt kérdezem, ki nem kapott Nobel-díjat és miért nem tartották azt a bizonyos dolgot előrelépésnek az emberiség szolgálatában?
Nem kapott Edison, akinek csak egy mindennapi találmánya a sok közül, a villanykörte, vagy Eötvös Loránd, akinek számos munkájából leginkább a torziós ingát ismerjük.
És Ferdinand von Zeppelin? A kiváló mérnök által alkotott léghajóhoz nem kellett a fizika alkalmazása? Dehogynem. A Zeppelin konstrukciójának legfontosabb jellemzője a hosszanti tartókból és gyűrűkből kialakított merev fémváz. Ennek a felépítésnek az az előnye, hogy sokkal nagyobb teher felemelésére és sokkal több és erősebb motor beépítésére alkalmas, mint a nem merev építésű léghajók, amelyeket az egyetlen ballonban uralkodó kismértékű belső túlnyomás feszít ki a kívánt alakra.
Egyébként a Nobel-díj odaítéléséhez ajánlás szükséges, ami persze nem mindegy, hogy kitől érkezik. A gróf ezek szerint nem kapott ilyet, de lehet, hogy a legnagyobb elismerést az emberek összefogása jelentette számára.
A Zeppelin első mindössze 18 percig tartó, kudarcba fulladt repülése további fejlesztéseket igényelt. A grófnak elfogytak az anyagi tartalékai, bár jelzálogot is vettek fel a felesége házára, a segítség adományokból, egy külön erre a célra szervezett lottó jövedelméből és több alapítvány pénzéből jött össze.
Kedves Gróf úr! Ha nem is kapott Nobel-díjat, mi akkor is nagy tisztelői vagyunk a munkásságának. Szerintünk igenis olyat alkotott, amely nagy szolgálatot tett az emberiségnek.
Nobel Alfréd mondta: „Igazságot csak a képzeletben lehet találni.”